A legjobb eredmény elérésének érdekében, korai terápiás beavatkozásra van szükség. A Vojta terápia segítségével a mozgászavarokat már újszülött kortól sikerese lehet kezelni. A Vojta terápia elvét, az úgynevezett reflexlokomóciót V.Vojta neurológus professzor fejlesztette ki 1950 és 1970 között. Napjainkra elválaszthatatlan részévé vált a modern fizioterápiának az ortopédiai, a neurológiai és a gyermekrehabilitációnak.
Vojta professzor megfigyelte a cereblaparetikus gyerekeken, hogy terápia közben különböző jól meghatározott pozíciókban a páciensek törzsén és végtagjain nem tudatos, ismétlődő motorikus reakciók váltódnak ki. Ezek az aktivált mozgások magukba foglalják a helyváltoztatás (lokomóció) összes elemét. Ezek alapján Vojta arra a következtetésre jutott, hogy cerebrálparesis egy funkcionális blokád a mozgásfejlődés folyamatában, mely be is bizonyosodott egészséges újszülöttek vizsgálatával, mivel a reflexlokomóció kiváltható volt ezeknél a csecsemőknél is.
Ez a megállapítás lehetővé tette egy szisztematikus, globális terápia kialakulását az agykárosodott csecsemők, gyermekek és felnőttek részére, továbbá egy korai diagnosztikai rendszer létrejöttét a csecsemők posztúrális és mozgásos elváltozásainak a felismerésére.
Napjainkban az oktató terapeutákat és orvosokat, akiket részben Vojta professzor képzett ki, a Nemzetközi Vojta Társaság (IVG) képviseli. Ez a társaság több mint 35 éve oktatja világszerte a terápiát gyógytornászoknak és orvosoknak egyaránt. Azóta a Vojta terápiával nagy sikereket értek el több ezer mozgásában és fejlődésében elmaradt csecsemőnél, gyereknél és felnőttnél.
A következőkben szeretnénk Önöket informálni a Vojta terápia alapelvéről és segítségükre lenni a terápia működésének megértésében.
Szerzők:
Dr.Friedemann Schulze – gyermekorvos, neurológus és pszichiáter, Erfurt / A Nemzetközi Vojta Társaság (IVG) elnöke
Wolfram Müller – fizioterapeuta, Vojta-oktatóterapeuta, Siegen / A Nemzetközi Vojta Társaság (IVG) alelnöke
A Vojta terápia és diagnosztika kidolgozója. Dr.V.Vojta neurológus és gyermek neurológus 1917. július 12-én született Mokrosukyban/Böhmen, a Cseh Köztársaságban, elhunyt 2000. szeptember 12-én Münchenben. 1968-ban Németországba emigrált, a Kölni Egyetemi Ortopédiai Klinikán és a Müncheni Gyermekklinikán dolgozott, valamint tanított a Prágai Karls Egyetemen. Számos tudományos elismerést kapott, többek között a Heine díjat, amely a legnevezetesebb kitüntetés az ortopédiában.
A kulcs: veleszületett mozgásminták
A Vojta módszerben a „normális” mozgások elsajátítása, mint a forgás, felegyenesedés és a járás elsődlegesen nem tanult, nem gyakorolt és nem tréninggel rögzült minták. A Vojta terápia az agy ingerlésével a „veleszületett, tárolt mozgásmintákat” aktiválja, és mint koordinált mozgást a törzs és a végtagok vázizomzatához szállítja. Az emberi felegyenesedés és helyváltoztatás egy egészséges gyermeknél az élete első évében spontán a rendelkezésre áll: a fogástól a forgáson, a négykézláb járáson keresztül egészen az önálló járásig. Ezek a veleszületett mozgásminták a központi idegrendszer, a posztúra (testtartás) és a mozgatóapparátus sérülésekor – függetlenül az októl – spontán csak részben érhetők el.
Vojta kifejlesztette az úgynevezett „reflexes helyváltoztatást”, egy módszert, amin keresztül lehetővé válik a veleszületett mozgásminták hozzáférése, ha csak részlegesen is, azoknál az embereknél, akiknek a központi idegrendszere és mozgásszerve sérült. A gyógytornász a pácienst hátra, oldalra és hasra fekteti, a testen jól meghatározott reflexzónákat ingerel egy pontos irányú nyomással. Ez az ingerlés függetlenül az életkortól és a páciens akaratától két mozgás komplexet (együttest) vált ki: a reflexkúszást és a reflexforgást, melyek az emberi helyváltoztatás összes elemét tartalmazzák.
Mindkét mozgás együttes tartalmazza a helyváltoztatási formák alapelemeit: az egyensúly automatikus irányítását (a testtartás automatikus irányítása-poszturális irányítás), a test gravitáció elleni felegyenesedését és a végtagok fázikus mozgásait (célirányos fogás és lépés). Feltételezzük, hogy ezeknek a mozgásoknak reflexszerű és ismétlődő kiváltásával egy szabad irányítású mozgást érünk el, vagy új utat építünk ki az idegrendszer hálózatában, ahol funkcionális blokád van az agy és a gerincvelő között.
Hatása: a mindennapi spontán mozgásban, amely nem tudatos izomaktivitást igényel, főként a gerincoszlop mentén, de a végtagoknál, lábfejnél, arcnál kiváltjuk, aktiváljuk a már ismert veleszületett mozgás együttest, így egy pozitív változást érünk el a testtartásban és a spontán mozgásban, javul a mozgásszervi betegségben szenvedő páciensek kommunikációja és a környezettel való kapcsolata.
Minél korábban, annál jobb
A Vojta terápia kortól függetlenül, születéstől idős korig alkalmazható, természetesen különböző terápiás célokkal:
Hogy kiválthassuk a reflexmintákat, Vojta 10 reflexzónát írt le, melyek a testen és a végtagokon találhatók. A reflexkúszás és a reflexforgás kiváltásához szükségesek a reflexzónák összehangolása, a nyomás irányának és erősségének a kiválasztása. Egy másik fontos szerepet tölt be a végtagízületek hajlásszögének mértéke és az úgynevezett ellenállás. A terapeuta ellenállást gyakorol a megjelenő parciális mozgásmintákkal szemben. Például: reflexkúszásban a fej rotációjának fékezése és megtartása az ellenkező oldal felé. A fékezést követően az érintett testrésznek az izomtónusa növekedni fog izomrövidülés nélkül (izometria). Il módon a test távolabbi részeinek (has, hát, kéz, láb) izomaktivitása is erősödik.
Ezek az emberi helyváltoztatás alapmintái. A reflexkúszás kiinduló alap-helyzete: hason fekvés, a fej oldalra fordítva.
Egy alapelv – sok variáns
A reflexlokomóció bármikor előhívható. A három kiinduló helyzetnek (hason, háton és oldalt) több mint 30 változata létezik. Ezeket a zónák, az ellenállási pontok, az ízületi szögek illetve a nyomás irányának a megváltoztatásával kapjuk meg, így a terápia egyénre szabható, a páciens klinikai képéhez és a terápia céljához igazítható.
Újszülötteknél egy zóna aktiválásával az egész reflexkúszás kiváltható, nagyobb gyerekeknél és felnőtteknél már több zóna kombinálása szükséges.
A mozgás lefolyása egy úgynevezett keresztezett minta alapján történik, ahol a jobb láb a bal kézzel ellentétesen és egy időben mozog. Az egyik lábon és az ellenoldali kézen támaszkodik a törzs, és így a test előrehalad. A terapeuta egy megfelelő ellenállást alkalmazva extendálja a páciens nyaki gerincét. Ily módon felerősödik az egész test izomaktivitása, amely feltétele a felegyenesedésnek.
A reflexforgás
Kiinduló helyzete a háton fekvés, melyből az oldalfekvésen keresztül jut el a négykézláb járásig. Egy egészséges csecsemőnél ennek a folyamatnak egy része megfigyelhető spontán 6 hónapos korban, egy másik része a 8-9. hónapban. A Vojta terápia segítségével ezek a mozgások már újszülött korban is kiválthatóak. A reflexforgás különböző fázisai, háton és oldalt fekve terápiás céllal használhatók.
1.Fázis
Kiinduló helyzet: háton fekvés, a végtagok nyújtva. A mellkasi zóna ingerlésével (mely a 7/8 bordák között található) oldalfekvésbe érkezünk. A fej elfordítását a terapeuta a fejre gyakorlott ellenállással fékezi és irányítja.
Lényeges reakciók:
2.Fázis
Kiinduló helyzet: oldalfekvés. Olyan mozgásokat tartalmaz, melyek megtalálhatók a spontán forgásban, a mászásban és az oldalirányú járásban. A test az alkaron és a lábon támaszkodik. A végtagok mozgatják a testet a gravitáció ellen fel és előre. Az izomaktivitás az alsó karban a válltól, a könyökön keresztül eljut egészen a tenyérig, ezáltal megvalósul a tenyértámasz.
A mozgás akkor fejeződik be, amikor a forgás fázisa négykézláb járásba ér.
Lényeges reakciók:
A kezelést követően a páciens központi idegrendszerében a mozgásminták aktívak maradnak még egy ideig, így spontán hozzáférési lehetősége nyílik a mozgásmintákhoz, akár az egész nap folyamán, ha a terápiát naponta többször megismételjük. Így pozitívan befolyásolhatjuk a testtartást, a mozgásokat, az érzékelést és az észlelést.
Hatása: széleskörű
A Vojta reflexlokomóció mozgáslefolyása olyan alapmozgásos mintákat tartalmaz, melyek az egyén normális fejlődésében, testtartásában és mozgásaiban megtalálhatóan. Minden páciens egyénre szabott terápiát kap, az ő alapbetegségét, annak lehetőségeit és ellenjavallatait figyelembe véve. A Vojta terápia széles spektrumban használható, például: cerebrál paresis, a gerinc scoliosisa, csípő dysplasiak és luxációk esetén. Még a központi idegrendszer mozgászavarait, a felegyenesedési mozgásokat és kommunikációs képességeket is pozitívan befolyásolja, megváltoztatja.
Az arc és a száj környéke:
Légzésfunkció:
Vegetatív idegrendszer:
Érzékelés:
Pszichésen:
A Vojta terápia gyakorlatilag bármilyen mozgásszervi sérülés esetén, mint alap fizioterápiás módszer alkalmazható, például:
a/a csecsemő központi koordinálási zavara
b/agyi sérülések eredményeként fellépő mozgászavarok (CP)
c/az alsó és felső végtagok perifériás idegsérülése (felső-karfonati sérülések)
d/különböző izombetegségek
e/a gerincoszlop funkcionális korlátozásai (scoliosis)
f/a váll, kar, csípő, láb ortopédiai károsodásai, főleg gyerekkorban
g/a csípő fejlődési rendellenességei (luxációk)
h/a nyelés, légzés és rágás funkcionális zavarai
Ellenjavallott: akut, lázas, gyulladásos megbetegedések, különböző szív-és izombetegségek esetén, illetve terhesség alatt
Hogyan történik: csoportos munka
A Vojta terápia, hogy eredményes legyen, napi rendszerességgel (4 alkalom/nap) ajánlatos elvégezni. Egy alkalom 5 és 20 perc közötti időtartamra korlátozódik. A szülő vagy hozzátartozó fontos szerepet tölt be a fejlesztésben, napi rendszerességgel végzi a gyakorlatokat. Az alapbetegség mellett, a gyakorlatok intenzitása, gyakorisága és pontossága fontos szerepet tölt be a kezelés hatékonyságában és sikerében. Az orvos javaslatára a gyógytornász meghatározza az egyéni programot, és a pácienssel/szülővel együtt kitűzi a terápiás célokat. A terápia technikai elsajátítása a szülő/hozzátartozó által rögtön megkezdődik, hogy az otthoni kezeléseket is el tudják kezdeni és azok pozitív hatása mihamarabb lehetővé váljon. A terápia időtartama alatt, ami hetekre, hónapokra vagy évekre nyúlhat, a gyógytornász a szülők segítségére kell, hogy legyen. A programot, annak gyakoriságát, valamint a terápiás szüneteket a páciens fejlődéséhez kell igazítani.
Gyermek a Vojta terápiában
A reflexlokomóció hatékony, ám a csecsemőnek és a gyermeknek szokatlan és fárasztó. Az aktiválási terápiás állapot a csecsemőknél normális körülmények között sírásban nyilvánul meg. Ez a szülőkben irritációt válthat ki és azt a benyomást kelti, hogy a kezelés fájdalommal jár. A sírás ebben a korban a megfelelő válaszreakció, ami fontos a csecsemő számára, aki így reagál a nem mindennapos reflexlokomóció aktiválására. Általában egy rövid idő elteltével a sírás intenzitásában csökken, valamint szünetekben és rögtön a terápia után meg is szűnik. Nagyobb gyerekeknél, akik verbálisan ki tudják fejezni magukat, a sírás már nem tapasztalható.
A szülő, mint ko-terapeuta
Mint sok más fizioterápiás módszernek, a Vojta terápiának is elvárásai vannak a szülőkkel szemben. Nagyon fontos, hogy a szülők bármilyen felmerülő nehézséget vagy kétséget a terápiával kapcsolatban a terapeutával vagy az orvossal átbeszéljék, megvitassák. Sokaknak segít, ha más szülőkkel beszélgethet, pl. önsegítő csoporton belül (www.vojta.com).
Előnyök: Meggyőző
A Vojta reflexlokomóció közel 50 évi használata bebizonyította a módszer hatékonyságát, főleg a csecsemők fejlődési és motorikus zavaraiban, valamint a gyerekeknél és felnőtteknél, mikor a betegség oka az agy és/vagy a helyváltoztató képesség rendellenessége.
A Vojta terápia előnyei és sajátosságai:
Hatása széleskörű – a terápia az adott idegrendszeri pályákon keresztül a test különböző szintjein hat, a vázizomzattól a belső szerveken keresztül, az idegrendszer legegyszerűbb irányításától egészen az agy legbonyolultabb funkcióiig.
A Vojta-terápia a „természetes mozgást” használja – a mindennapos mozgásgyakorlatok helyett a természetes, veleszületett mozgást aktiválja.
A Vojta terápia tudományosan kutatott és igazolt terápiaforma – a Vojta terápia csecsemőkortól egészen felnőttkorig, világszerte bebizonyította hatékonyságát. A Vojta által megfigyelt reflexmozgások, azoknak hatásai és terápiás sikerei tudományosan többször is kutatva és bizonyítva voltak, még akkor is, ha nem létezik rá nyilvánvaló tanulmány.
A Vojta terápia ideális a gyerekeknek – a Vojta terápia elvégzése után nem szükséges a szülő korrektív beavatkozása és állandó megfigyelése, a gyermek ily módon, szabadon és spontán mozoghat.
A Vojta terápia a többi terápia alapja – a testtartás és mozgás koordinálásának aktiválása a Vojta terápia során, az egyik legfontosabb feltétele bármiféle spontán kommunikációnak. A koncentrációképesség, ami más terápia feltétele, a Vojta terápián keresztül elérhetővé válik, így alapja lehet más terápia sikerének, pl.logopédia, ergoterápia, stb.
A Vojta terápia hatása állandó – a motrikus szint, a mozgásfunkció és a testtartás javulása a központi idegrendszerben a koordináció zavarától függően, egész nap rendelkezésre állhat a terápián keresztül. Ez a változás, mint eredmény, a gyermek önállóságához vezet.
A Vojta terápia akkreditált – a terapeuták, miután sikeresen befejezték tanulmányaikat, a Nemzetközi Vojta Társaság (IVG) által elismert diplomát kapnak. A gyerekek az orvos javaslatára kerülnek be a terápiára.
A Vojta terápia gazdaságos – a szülők elsajátítják a gyakorlatokat a terapeuta irányítása és felügyelete alatt, majd a terápiát otthon is, napi rendszerességgel elvégzik, így az gazdaságossá válik.
Nagyobb érzelmi biztonság
A Vojta terápia segítségével pozitív változást érünk el a fogás koordinálásában, a vertikalizációban, a járásban és a beszédben. Ezáltal a gyerek képessé válik kívánságait kinyilvánítani, szükségleteit jobban kielégíteni. Így a páciensek kevésbé lesznek frusztráltak, magabiztosabbá és elégedettebbé válnak. Nagyobb gyerekek kezelése után gyakran mondják, hogy a mozgások „könnyebbek”. A pozitív élmények a kommunikáció javulásához vezetnek. A szülők testi közelsége, a biztonságérzet, amit a gyermekük felé továbbítanak a Vojta terápia során, megerősítik a gyermek-szülő kapcsolatot és hozzásegítik a gyermeket új tapasztalatok megszerzéséhez.
Forrás és szerzők:
Dr.Friedemann Schulze – gyermekorvos, neurológus és pszichiáter, Erfurt / A Nemzetközi Vojta Társaság (IVG) elnöke
Wolfram Müller – fizioterapeuta, Vojta-oktatóterapeuta, Siegen / A Nemzetközi Vojta Társaság (IVG) alelnöke
Mozgásszervi panaszok integrált kezelése gyermekek és felnőttek számára Győrben, a DEVELOMED Gyógytorna Stúdióban. Magasan képzett szakemberek, kiválóan felszerelt rendelők.
2023 Develomed Kft. Minden jog fenntartva.
Készítette: Bertalan Design
Sign up to receive updates, promotions, and sneak peaks of upcoming products. Plus 20% off your next order.
