9024 Győr, Kálvária utca 21/B Fszt. 1.

Szenzoros érzékenység – TSMT

A gyerekek szenzoros érzékenysége – mit is jelent?

A gyermekek fejlődési üteme egyéni, inkább „tól-ig” határokról beszélhetünk, de mégsem lehet mindez magyarázata egy-egy fontos fejlődési mérföldkő késésének, akár elmaradásának. Szerencsés esetben a szülők elkezdenek gyanakodni és nem fogadják el a szomszéd néni, vagy a postás nyugtatását: „ráér még az a gyerek”, “majd kinövi”, keresni kezdik az okokat. A korai felismerésnek itt is, – mint számos más helyzetben -, nagy jelentősége van. Sok tanulási nehézség, kisiskolás korban felmerülő probléma előzhető meg a tervezett szenzoros terápiával.

Idegrendszerünk egyik feladata lenne, hogy a környezetünkből érkező ingereket észlelje, a beérkező információkat értelmezze, rendszerbe fogja, majd a befogadott ingerekre megfelelő választ adjon (látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés, egyensúlyérzék, éhség, hideg-meleg észlelés, illetve a különböző testrészek testhez viszonyított helyzetének érzékelése, mint a tartás, mozgás vagy az erő). A folyamatban nagy szerepet kapnak a már előzetes megtapasztalások, amelyeket az új információkkal még össze is kell rendezni. Ez lesz aztán az alapja a későbbi tanulásnak is.

Amikor ebben az igen összetett rendszerben valahol elakadás van, lehet ez akár a beérkező információk felvételénél, azok elrendezésénél, vagy a megfelelő válasz adásánál, akkor beszélhetünk szenzoros integrációs zavarról.

Tehát mindenképpen érdemes figyelni arra, ha gyermekünk kerüli a zajos eszközöket, helyeket, vagy ha nehézséget okoz számára bizonyos anyagok, ruhák viselése, és például ha csak a nagyon intenzív ízű ételek keltik fel érdeklődését, vagy ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk.

 

Tünetek lehetnek:
  • ügyetlen és rendezetlen a gyermek mozgása
  • gyakran elesik, mintha a saját lábában is állandóan megbotlana
  • izomtónus eloszlási problémák jellemzik
  • elutasítja az egyidejűleg többféle figyelmet igénylő feladatokat, nehezen koncentrál
  • nehezen sajátít el különféle sportágakat (úszás, síelés, korcsolyázás)
  • kerüli az egyensúlyt igénylő helyzeteket, nem szeret csúszdázni, mászókázni, hintázni
  • nehezen vagy egyáltalán nem tud megtanulni biciklizni, nehezen megy a pedál áthajtása
  • extrém ingerkereső magatartás jellemzi (pl. hinta, pörgés állandó keresése)
  • megkésett a beszédfejlődése
  • térben és síkban való tájékozódása gyengébbnek tűnik
  • magatartás és viselkedésproblémával küzd – agresszív, vagy épp ellenkezőleg, túl visszahúzódó, félénk
  • étkezésében szélsőségesen válogatós, vagy a nagyon intenzív ízeket keresi
  • a legkisebb zaj is zavarja, illetve keresi az extrém hangos hangokat, folyamatosan zajt csap
  • egy egyszerű érintést is már erősnek, lökésnek érez
  • zavarja az ölelés, simogatás, vagy épp ellenkezőleg, erős testi kontaktusra vágyik

Fontos megemlíteni még, hogy a gyerekek viselkedésükben más-más módon reagálnak, megkülönböztetünk ingerkereső, vagy éppen ingerkerülő, hárító magatartást. Ezek a gyerekek feltűnően hevesen reagálnak például olyan egyszerű helyzetekre, mint hogy együtt kell megenni a főzeléket a benne lévő más állagú hússal, van akinél hiszti-roham kíséri a legkisebb érintést is, egyes gyerekek pedig észre sem viszik, mikor nekiütköznek valaminek, a kék-zöld foltok ellenére sem tudnak visszaemlékezni, hogy mi is történt velük.

Mindezeket együttvéve is nagyon lényeges kiemelnünk, hogy a szenzoros zavarok nem jelentenek értelmi gyengeséget!

Ha bármely tünet jelentkezik, a tervezett szenzomotoros terápia (TSMT) jó megoldás lehet a probléma megoldására.

 

A terápiáról a megalkotó Ph.D. Lakatos Katalin néhány gondolata:

„A TSMT szenzomotoros terápia. Azoknak szól, akik organikusan éretlenek. Az organikus éretlenség azt jelenti, hogy késhetnek a gyerek idegrendszerében azok a genetikusan kódolt folyamatok, mint például a fejemelés, kitámasztás, kúszás, mászás, járás, futás vagy egy beszélő, szerető környezetben a figyelem kialakulása, hangforrások beazonosítása, hangok kiadása, a beszéd elkezdése.

A késésre a nem felvilágosult, gyermekét rossz ösztönnel védő családok azt mondják, hogy nem baj, majd kinövi, behozza. Mi tudjuk azonban, ha elkezdődnek a késések, az egész fejlődés lelassul, és amire iskolába kerül a gyerek, az életkora alapján el kell küldeni, de az érettsége alapján iskolaéretlen. Aki éretlenül megy az iskolába, az nem fog beválni.

Az iskolában ülnie kell, amikor ő ugrálni akar. Azt mondják, nézd az Á betűt, miközben neki nem is mozog rendesen a szeme, pedig nem látássérült, és nem is szemüveges dioptria kell neki, hanem valami más.(…)

Mi azt látjuk, hogy a gyerek nem úgy mozog, nem úgy ír, nem úgy beszél, vagy nem úgy gondolkodik – tehát mi csak az outputot látjuk, a kimenőt. A jelenleg ismert gyógypedagógiai, pedagógiai terápiák pedig erre rágyakorolnak: ha ügyetlen vagy, tornászunk, ha nem tudsz olvasni, akkor gyere, olvassál. Tehát az outputot gyakorolják. A szenzomotoros terápia pedig azt mondja, hogy mielőtt kijött egy rossz motoros válasz, azelőtt volt egy földolgozás, és bement valami, amire ő ezt rakta össze.

A TSMT tehát egy újraindítós terápia: először rakjuk össze az érzékleteket, tanulja meg jó helyre átkapcsolni, értelmezni, mert akkor jót fog kirakni.” (Lakatos Katalin Ph.D., 2011.)

A Develomed Gyógytorna Stúdió szakgyógytornászai készséggel állnak rendelkezésre kérdés esetén!

Subscribe to our newsletter

Sign up to receive updates, promotions, and sneak peaks of upcoming products. Plus 20% off your next order.

Promotion nulla vitae elit libero a pharetra augue