A kúszás – mászás fontossága a babák mozgásfejlődésében
Számos szakember megerősíti, hogy a csecsemő saját mozgásán keresztül játékosan, kreatívan fedezi fel a világot, szerzi tapasztalatait, és ez adja az értelmi műveletek eredetét. A gyerekek korai fejlődésének alapja a motoros viselkedés és a motoros észlelés, melyek funkcionális egységet alkotnak (KIPHARD 2001; MARTON 2002)
A mozgás feltételei:
- ép idegrendszer
- ép izomzat
- ép csontozat
- a szervezet egybehangolt működése
Ha bármelyik területen probléma merül fel, az kihat a mozgásfejlődésre. Itt természetesen nem csak genetikai problémákra, vagy súlyos betegségekre kell gondolnunk, egy izomtónus probléma, illetve kisebb idegrendszeri éretlenség is komoly problémákat vagy akár tanulási nehézségeket is okozhat később.
A mozgásfejlődést az érés befolyásolja. Az érés jelen esetben a különböző izomcsoportokhoz futó mozgatóideg érését, velőhüvelyesedését jelenti. A csecsemőkorban először a fejhez közeli izomcsoportok kezdik el működésüket, majd a végtagok felé halad tovább ez az irány, a karok és lábak felé.
A mozgásfejlődés szakaszai:
A kúszás és a mászás elemi mozgásminták, melyeket minden csecsemő genetikusan magában hordoz, tehát megfelelő testhelyzetbe hozva még az újszülötteknél is kiváltható. Mindkét mozgásforma kiemelkedő szerepet játszik az idegrendszer, az érzékszervek, az egyensúly és a mozgáskoordináció fejlődésében. 
A mozgásfejlődés szakaszai közül a kúszás az első valódi helyváltoztató mozgás. A csecsemő mind a négy végtagot intenzíven használja az előrejutás érdekében. A kúszás beindulásával képes távolabbi tárgyak megszerzésére, környezetének aktív felfedezésére. Kúszás közben az ellentétes kar-és lábmozdulatokkal idegrendszeri pályák automatizálódnak, elősegítve ezzel a két agyfélteke együttműködését.
Fontos még megemlíteni, hogy a kúszás közben a gyermek olyan izomcsoportokat használ, melyek a csípő és a gerinc stabil tartásában játszanak fontos szerepet. Ha a kúszás rövid ideig tartott vagy esetleg teljesen kimaradt a mozgásfejlődés fázisai közül, ezek az izmok kevésbé tudtak megerősödni, a későbbiekben a gyermek állása instabil lesz, egyensúlyi és mozgáskoordinációs problémák merülhetnek fel, amelyek később részképesség zavarokhoz és az iskolaérettség késéséhez vezethetnek.
Szabályos kúszásról akkor beszélhetünk, ha mind a négy végtag egyenlő mértékben vesz részt benne. Ez a mozgásforma az ellentétes oldali kar-láb együtt mozgása. A két agyfélteke egyidejű közös működése révén jöhet létre a szabályos kúszás, tehát mind a négy végtag mozgása összehangolt, beindulhatnak a két agyféltekés idegrendszeri funkciók. Ennek fontossága a nyelvi fejlődéssel is összefügésbe hozható, mivel a beszéd beindulásához mindkét agyféltekének megfelelő fejlettséggel kell rendelkeznie.
Mire kell figyelnünk?
Ha a csecsemő csak a karjait, vagy csak a lábait használja, illetve például csak az egyik keze vesz rész a mozgásban, a kúszása nem szabályos, nem megfelelő, az problémát jelezhet. Ebben az esetben mindenképpen javasolt lehet egy Dévény terápiás konzultáció. Ha már későbbi életkorról beszélünk, és a kúszás teljesen kimaradt, esetleg nem volt szabályos és jelentkeznek a járásnál, vagy a mozgáskoordinációban az instabilitás tünetei, érdemes felkeresni egy TSMT terapeutát a probléma felmérésére.
A témáról bővebben itt olvashat, kérdés esetén forduljon hozzánk bizalommal!
https://develomed.hu/deveny-specialis-manualis-technika-gimnasztika-modszer/
